Mielőtt a blog Kedves Olvasói telefont és klaviatúrát ragadnának annak érdekében, hogy kiszedjék belőlem, hol van ez a csodálatosan értékes rekettyés, elárulom, nem kell túlzottan messzire menni érte. A fent nevezett elméleti összeg realizálása azonban sajnos már lehetetlen, hiszen az 1993-ban az orosz államadósság terhére beszerzett 28 darabból álló MiG-29 Fulcrum flotta értéke mára gyakorlatilag lenullázódott, a géppark egy kisebbik része (három példány) balesetekben semmisült meg, az állomány döntő hányada pedig a kecskeméti katonai repülőtér Jurassic Parknak nevezett részén rohad a szabad ég alatt. Róluk szól ez a történet, mely rendhagyó módon kommentezhető is.

A Spotter Blogger a jövőben a civil kontroll (ami a világ számos, fejlett országában kiválóan működik) egy sajátos formájáról fog több részletben beszámolni ezen a felületen, fotóarchívumának mélyéről előásott, sok esetben még a „filmes világban” analóg technikával készült felvételekkel állítva emléket az értelmetlenül eltékozolt Fulcrum flottának.
Mivel szinte az összes példányról rendelkezem saját készítésű fotóval, bemutatom őket oldalszámok szerint szépen sorban üzemelés közben is, majd pedig éles kontrasztként a jelenlegi állapotukat a rekettyésben (elnézést, ideiglenes tárolóhelyen…). A sorozat első elemeként elindítottam egy folyamatosan bővülő galériát, mely a kecskeméti Jurassic Park bizarr állapotait dokumentálja, ide kattintva megtekinthető.

Teszem mindezt azért, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy háború és harc nélkül veszítettünk el egy ezrednyi repülőgépet, és teszem annak reményében, hogy a Gripen flottával mindez nem történik majd meg.  

Mielőtt bárki hadititkok kifecsegésével vádolna meg, íme a mindenki számára szabadon elérhető Google Earth – igaz egyelőre csak kis felbontású – műholdfelvétele a fent nevezett géptemetőről. Pirossal bejelöltem a „kutyanyelveken” sorakozó MiG-29-eseket, melyeket a repülőteret övező, közterületnek számító útról is kiválóan megfigyelhet bárki

Az első példának a 16-os oldalszámú példányt választottam. Ezen a 2006-ban készült felvételen a gép még ereje teljében látható. Az üzemidő hosszabbításon átesett, NATO szürke festést kapott Fulcrum készültségből szállt fel, a repülésről visszatérve éles R-73-as rakétákkal a szárnyai alatt közelít a bázishoz

Ugyanaz a gép napjainkban. Az egykori büszke vasmadár, mely most már leállítva, mindenféle takaró és védő elem nélkül szó szerint rohad a szabadban, mintegy emlékművet állítva az elmúlt évtizedek magyar valóságának. Ez az emlékmű azonban túlságosan is sokba került… Nem kívánok befolyásolni senkit, mindenki szabadon eldöntheti, hogy mindez természetes dolog, vagy inkább nemtörődömség és hanyagság esete áll fenn!

A mindössze 16 éve szolgáló duplasvancú „nagyvasak” utolsó mohikánjai (oldalszámaik alapján mintegy 3-4 példány) még napjainkban is fenntartja az üzemelés látszatát, ezt a vergődést azonban már leginkább csak végjátéknak lehet nevezni... Ezt jól bizonyítja a tavalyi amerikai-magyar hadgyakorlat is, ahol utánégető nélkül szálltak harcba az F-15-ösök ellen, vagy a közelmúltban lezajlott Lion Effort 2009, amikor maximum két, de leginkább csak egy (általában a 27-es oldalszámú kétüléses) emelkedett a magasba. Igaz, ez utóbbi esemény a Gripenekről szólt elsősorban, de ez nem változtat a tényen, hogy alig van már üzemképes MiG-29-ese a légierőnek, miközben például Lengyelországban vígan üzemelnek...

A sorozat következő részében az első, balesetben megsemmisült magyar felségjelet viselő MiG-29-esről, a 17-es oldalszámú együlésesről lesz látható néhány érdekes felvétel.

Kapcsolódó galéria: 

http://indafoto.hu/dynax_7/jurassic_park_kecskemet

Kapcsolódó bejegyzés: 

http://spotter.blog.hu/2009/07/15/volt_egyszer_egy_mig_29_es_ezred