Vajon ki gondolná, hogy egy Tisza-menti, mindössze 1200 fős, repülőtérrel nem rendelkező kis faluban is lehet hódolni a spotterkedés szenvedélyének? Márpedig itt lehet csak igazán, méghozzá szinte egész nap, ugyanis igen sűrű repülőgép forgalom zajlik a magas légterekben. Természetesen az áthaladó gépek megfigyeléséhez és megörökítéséhez (contrail spotterkedés) legalább 400 milliméteres, vagy annál nagyobb gyújtótávolságú teleobjektív, sőt leginkább egy tükrös távcső javallott, ugyanakkor nem árt egy komolyabb, nagyobb felbontású cropos DSLR váz sem…

Magyarország felett számos kijelölt sávban (légifolyosó) zajlik az áthaladó (induló és célállomásuk nem hazánkban van) gépek forgalma, ezek közül az egyik (Stein-Tegri) szerencsére éppen Mártély felett húzódik. Mivel feleségem családja révén viszonylag sok időt töltök ebben a kis hangulatos, a Tisza egyik holtága mellett fekvő faluban, ezért hétvégenként kényelmesen, a kertben ücsörögve hódolhatok a hobbimnak. 

A forgalom meglehetősen sűrű, ráadásul igazi nagyvasak is lencsevégre akadnak időnként. Általában a kisebb, egyfolyosós B737-esek és A320-asok viszik a prímet, de gyakran látni a nagyobb, szélestörzsű, kéthajtóműves B777 és A330-as „vasakat” is, de nincs hiány az igazán fotogén B747 és A340-es család tagjaiból sem. Sajnos a leginkább áhított A380-asokat, melyek az Emirates és a Singapore Airlines színeiben is megfordulnak hazánk légterében még nem sikerült eddig elkapni Mártélyon, viszont a szlovákiai Pöstyénben már ez az óriás is bekerült egyszer a teleobjektívem látómezejébe.

Az Emirates talán a leginkább contrail spotter barát légitársaság, hiszen a dúsgazdag arab cég gyönyörű festésű gépeinek azonosítása igen egyszerű, mivel a törzs alján nagyméretű, a hovatartozást egyértelműen jelölő feliratot helyeztek el

A 300-as tele és a váz közé minden alkalommal felkerül a Sigma EX 1,4x konverter, mivel az így kapott 420 milliméteres fókusztávolság, kiegészülve a vázba épített CMOS 1,5-ös szorzójával (36x24-es leica kockához számítva) már használható az áthaladózásra. A fénymérésnél a középre súlyozott illetve a spot-mód is megfelelő, és mivel a téma távolságából, valamint méretéből adódóan kizárólag a képkocka közepén kell élesnek lennie a felvételnek, ezért jó a pontszerű autófókusz választás és a 4-es (valójában 5,6 a konverter miatt) blende is. Ez utóbbinak a mélységélesség szempontjából van jelentősége (jelen esetben nem számít), valamint abban is, hogy a képszélek fele a lágyulás nem játszik, hiszen az 1024-es vagy a 800-as cropnál a felesleges szeletek úgyis lehullnak. Elvileg jó lehetne nagyobb blende érték is, azonban akkor növekedik a záridő is, ami berázásos életlenséghez vezet. Én a 250 és 320 közötti ISO értékeket preferálom, így utólag PS-ben a szükséges kontraszt és fényerő beállításokat meg lehet tenni különösebb zajosodás nélkül. Expo korrekcióra nem mindig van szükség, de ha nagyon erős a fény, akkor némi alálövés (1/3-onként állítva max 1-ig) előnyös lehet. A fehéregyensúlyt jelenleg automatán használom (Auto WB érték) de ezen a kísérletező kedvűek nyugodtan hangolhatnak, a későbbiekben én is tervezem ennek a változtatgatását manuálisan. Nem állítom, hogy a fenti módszer a legjobb, én mindenesetre ezeket a beállításokat használom, az eredménnyel pedig többé-kevésbé elégedett vagyok. 
Természetesen egy nagy, Newton távcső Dobson zsámolyon jobb eredményt adna, azonban ez a megoldás a méret és tömeg miatt inkább statikus, nekem pedig fontosabb a mobilitás. Az enyémhez hasonló középkategóriás, alapvetően nem erre a célra készült lencsés telékből jelentős képminőség romlás nélkül sokkal több nem hozható ki (a kétszerezők már nagyon lágyítanak), a nagyobb gyújtótávolságú fix objektívek pedig iszonyatosan drágák, így marad a tükrös megoldás. Ezekből is van bőven választék 300 mm-től egészen az 1000-ig, olcsó orosztól a drága japán gyártmányig, de ez a téma már egy másik bejegyzésben lesz majd bővebben kifejtve.

Árulkodó kondenzcsíkot húz a Lufthansa B747-400-as óriásgépe

A galériába néhány, Mártély felett elkapott gép fotóját töltöttem fel, mint látható akadtak igazi kuriózumok is. Nekem legalábbis egy Iran Air A310-es, vagy a Kuwait Airways A340-ese annak számít. Az adott képek esetében a légitársaság és a típus pontos meghatározásában nagy segítségemre volt PaZo, hazánk talán leginkább ismert és elismert profi contrail spottere.

Mártélyi contrail spotter galéria

Ha valaki részletesebben is érdeklődik a contrail spotting iránt, javasolom, hogy látogassa meg az alábbi, direkt a téma szerelmesei számára készített weboldalt: www.contrailspotting.com