Az Antonov An-30 "Clank" típusú repülőgép a hazánkban is jól ismert An-24-esre épülő típuscsalád térképészeti és légi fényképező feladatokra kialakított változata. A fejlesztést az An-24RT típusváltozat alapjain 1967-ben kezdték meg a Berijev Irodában, Taganrogban. A prototípus An-24FK típusjelzéssel 1967. augusztus 21-én repült először. A sorozatgyártást An-30 néven 1974-ben kezdték meg a kijevi repülőgépgyárban. Mivel a típus speciális feladatokat lát el, csupán 115 darab épült belőle. |
1955 júniusában, a genovai négyhatalmi csúcstalálkozón Eisenhower amerikai elnök indítványozta, hogy a két szuperhatalom az USA és a Szovjetunió kölcsönös ellenőrző repüléseket hajtson végre egymás területe fölött, megakadályozva ezzel egy esetleges véletlenszerű atomtámadást. Az indítványt a szovjet delegáció elutasította, a hidegháborús légkörben a fegyverkezési verseny ugyanis éppen az elzárkózást, a fegyverrendszerek rejtett fejlesztését és alkalmazását kívánta meg. A kérdés egészen 1989-ig nem is került újra napirendre, ekkor azonban a fokozatos enyhülés hatására lehetőség nyílott az alapgondolat felelevenítésére. A kanadai Ottawaban 1990. február 12. és 28. között zajló konferencián a NATO és a VSZ között megállapodás született a Nyitott Égbolt Szerződés (Treaty on Open Skies) létrehozásáról, melynek két letéteményese Magyarország és Kanada lett. A Szovjetunió felbomlása felgyorsította a tárgyalási folyamatokat, aminek eredményeképpen 1992. januárjában, Bécsben véglegesítették a Szerződés szövegét, majd pedig 1992 március 24.-én Helsinkiben 25 ország képviselői aláírták azt. A Magyar Országgyűlés 1993. április 9.-én ratifikálta a Nyitott Égbolt Szerződést. A programban résztvevő tagállamok hosszú ratifikációs folyamatai miatt a Szerződés azonban csak 2002. január 1.-én lépett életbe, amelyhez, azóta további országok jelezték csatlakozási szándékukat. A Nyitott Égbolt légi megfigyelési rendszert a nyitottság, a bizalom- és a biztonság erősítése érdekében, illetve a fegyverzetkorlátozási megállapodások végrehajtásának ellenőrzése céljából hozták létre. A megfigyelő repülések lehetőséget teremtenek a programban résztvevő országok számára egymás katonai és polgári infrastruktúrájának megismerésére, a földi ellenőrzések kiegészítésére, hatékony katasztrófavédelmi együttműködés kidolgozására. Az aláírók állást foglaltak abban, hogy légtereik kölcsönös megnyitásával lehetővé teszik területük, katonai létesítményeik és tevékenységeik légi megfigyelését, ellenőrzését. A Nyitott Égbolt Szerződés tagállamai jogosultak a Szerződés által meghatározott aktív és passzív kvóták alapján meghatározott mennyiségű, távolságú és időtartamú megfigyelő repülések végrehajtására. A Szerződés területi hatálya a ratifikáló államok teljes területére, a kanadai Vancouvertől az oroszországi Vlagyivosztokig terjed ki. |
